Szociális ügyek , Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete

Szociális ügyek

Tudnivalók az egészségkárosodott személyek és hozzátartozóik ellátásáról

Vissza az oldal elejére


Ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló súlyos fogyatékos (életkorra tekintet nélkül) vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi.

Ápolási díj állapítható meg méltányosságból annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteget gondoz. Ebben az esetben a megállapítás feltételeiről a települési önkormányzat képviselô-testülete dönt rendeletében.

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül. A napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztô foglalkoztatás nem minôsül nevelési-oktatási intézményi ellátásnak. Akkor sem jogosult a díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül (pl. nyugellátás), ha szakiskola, szakközépiskola, ill. felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy ha kereső tevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat - amennyivel azzal nem ért egyet - a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes

egészségügyi szakrendelés - az ápolást indokló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.

A súlyosan fogyatékos és a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél (2000-ben 16.600,- Ft).

A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy után megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-ánál (2000-ben 9.960,- Ft).

Az ápolási díj folyósításának idôtartama szolgálati idôre jogosít, mivel az ápolási díjban részesülô személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére

Átmeneti járadék

Átmeneti járadékra jogosult az, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra. Továbi feltétel, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, munkaképesség-változásának mértéke az 50 %-ot eléri, és munkanélküli ellátásban, kereset kiegészítésben, táppénzben nem részesül.

Az átmeneti járadék a munkaviszony megszüntetését követő naptól a jogosultra irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig jár.

A járadék összege a jogosult várható öregségi nyugdíjának 75 %-a, nem lehet azonban kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.

8/1983.(VI.29.)EüM-PM rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról.

Vissza az oldal elejére


Baleseti járadék

Baleseti járadékot állapítanak meg annak a személynek, akinek munkaképessége üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 15 %-kal meghaladó mértékben csökken, de nem rokkant.

Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25 %-ot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, a munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

Összegét a munkaképesség csökkenésének mértéke és az üzemi balesetet (foglalkozási betegséget) megelőző egy év átlagkeresete határozza meg.

fokozat munkaképesség csökkenés átlagkereset
1. 16 - 25 % 8%-a
2. 26 - 35% 10 %-a
3. 36 - 49 % 15%-a
4. 50 - 66% 30 %-a

A baleseti járadék iránti igényt az e célra rendszeresített nyomtatványon a megyei (fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz kell benyújtani. A munkaképesség csökkenésének tényét és mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete illetékes bizottsága végzi, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Vissza az oldal elejére


Betegszabadság

Betegszabadság jár annak a személynek, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg köztisztviselői jogviszonyban áll.

A betegszabadság olyan sajátos szabadságforma, amely a dolgozónak évi 15 munkanapra - keresőképtelensége esetén - szabadságot biztosít.

Erre az időtartamra átlagkeresetének 80 %-a jár. A keresőképtelenséget az orvosnak kell igazolnia mind a 15 napra.

A betegszabadság idejére járó bért a munkáltató fizeti.

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Vissza az oldal elejére


Gyermekgondozási segély, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A szociális és családügyi miniszter - méltányossági jogkörében eljárva - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megállapíthatja a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak, ha

  • a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,
  • az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható;
  • megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja
  • a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben nem gondozható,
  • a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet

  • a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;
  • a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
  • A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, 2000-ben 16.600,- Ft.

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

  • rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a gyermekgondozási támogatást, továbbá a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt;
  • olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
  • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el;
  • előzetes letartóztatásban van, illetve a szabadságvesztés büntetését tölti.

A gyermekgondozási támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy

  • a gyermek másfél évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg, vagy
  • a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
  • az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.

Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

A szülőnek, a gyámnak nem jár gyermekgondozási segély a három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának időtartamára.

Amennyiben a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

Az ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni.

Egyidejűleg az igényhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.

Az ellátás iránti igényt:

  • ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely,
  • ha a jogosult illetményét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, úgy a TÁKISZ,
  • egyéb esetekben a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) illetőleg ennek kirendeltsége bírálja el.

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

Vissza az oldal elejére


Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl - az, aki

táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,

öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban részesül, nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

bányászati keresetkiegészítésben,

gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban,

Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, továbbá

középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,

sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

a biztosítottnak minősülő személyek eltartott hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30%-át,

a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézménybenelhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt,

fogvatartott,

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, hajléktalan és szociális rászorultságát a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere megállapította,

egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója,

az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett és eltartott hozzátartozója.

A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

A szociálisan rászorult személy részére a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére hatósági bizonyítványt kell kiállítani akkor, ha az 1997. évi LXXX. törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.

Az igazolvány kiállítása szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni különösen azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

A települési önkormányzat polgármestere megállapítja és évente felülvizsgálja a rászorultságot, s állítja ki a hatósági bizonyítványt. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztostás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,valamint e szolgáltatások fedezetéről és az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
 

Vissza az oldal elejére


Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek

  • segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és
  • halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
  • értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
  • a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos),
  • halmozottan fogyatékos,
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és még más, a fenti fogyatékosságok valamelyikében is szenved,

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

A fogyatékossági támogatás havi összegeaz öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65%-a abban az esetben, ha

  • segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
  • értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
  • a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos),
  • halmozottan fogyatékos, ami azt jelenti, hogy
  • a fentiekben meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, vagy
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a fentiekben megjelölt egyéb fogyatékossága is van.

További feltétel, hogy állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, valamint önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Abban az esetben is az öregségi nyugdíj mindenkori 80%-a a támogatás mértéke, ha

- értelmi fogyatékos és értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következménye, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,

- mozgásszervi fogyatékos és mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli.

További feltétel, hogy a súlyosan (értelmi és mozgásszervi) fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

A fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani. A MEP határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) bírálja el.

Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.

A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A fogyatékossági támogatást a MEP folyósítja.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről.

Vissza az oldal elejére


A fogyatékossági támogatás igénylési rendje

A fogyatékossági támogatást a 141/2000 (VIII. 9.) Kormányrendelet melléklete szerinti nyomtatványon lehet igényelni, a 18 év feletti súlyosan fogyatékos személy lakóhelye /tartózkodási helye/ szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.

A nyomtatvány beszerezhető a fogyatékos személyeket tömörítő civil szervezeteknél, érdekvédelmi szerveknél, és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. A nyomtatványért fizetni nem kell, azt térítésmentesen bocsátják a fogyatékos személyek rendelkezésére.

A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti a 4/2000./II.25./ egészségügyi miniszteri rendelet melléklete szerinti "Orvosi beutaló az OEP OOSZI Orvosi Bizottságához, a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése és a keresőképtelenség felülbírálata céljából" megnevezésű nyomtatványt, melyen nyilatkozik arról is, hogy a fogyatékossági támogatást igénylő személy önálló életvitelre képes-e, vagy pedig folyamatosan mások segítségére szorul. A háziorvos a támogatást igénylő személyt további vizsgálatra utalhatja.

A fogyatékossági támogatás igénylése iránti eljárás az igénybejelentésnek és az orvosi beutalónak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz történő beadásával indul meg, a törvényben meghatározott ügyintézési határidő ettől a naptól kezdődik.

Felhívjuk a fogyatékossági támogatást igénylők figyelmét, hogy - mivel a támogatást leghamarabb 2001. július 1-től lehet folyósítani-, nem szükséges az igénybejelentésekkel az elbíráló szervet már az első napokban vagy hetekben felkeresni, ezzel elkerülhetik a felesleges idegeskedést és sorbanállást. Ajánlatosnak tartjuk, ha igénybe veszik a fogyatékosságuk jellege szerinti civil szervezetek segítségét.

A fogyatékossági támogatás megítélése ügyében az első fokú határozatot az igény benyújtásától számított 60 napon belül kell meghozni, melynek egy példányát az igénylő kézhez kapja.

Ha az igénylő a határozattal nem ért egyet, fellebbezéssel élhet a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, mely szerv az OOSZI II. fokú Orvosi Bizottságánál ismételten megvizsgáltatja a támogatást igénylőt, majd a vizsgálat alapján a Országos Egészségbiztosítási Pénztár hoz II. fokon határozatot.

Ha az igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, ez esetben egy éven belüli ismételt vizsgálatra csak állapotrosszabbodás esetén van lehetőség, amit megfelelő orvosi igazolással kell alátámasztani. Az állapotrosszabbodás címén indított eljárás a továbbiakban azonos a rendes eljárásra vonatkozóan elmondottakkal.

A fogyatékossági támogatást a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár folyósítja. Amennyiben a fogyatékossági támogatásban részesülő személy egybefüggően három hónapnál hosszabb időt külföldön tölt, ezt a támogatást folyósító szervnél be kell jelentenie, mivel ez esetben a támogatás folyósítása szünetel.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállását - ha az OOSZI Orvosi Bizottsága a szakvéleményében mást nem javasol - öt évente vizsgálják felül. Vannak olyan visszafordíthatatlan állapotok, mikor az Orvosi Bizottság véglegesnek minősíti az igénylő állapotát, ilyen esetben természetesen felülvizsgálatra nem kerül sor.

Fontos tudni, hogy ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személynek a támogatás feltételeit érintő körülményei megváltoznak /pl. egészségi állapotában jelentős javulás áll be/, úgy a támogatásban részesülő /vagy gondnoka/ ezt a tényt köteles a támogatást folyósító szervnek 15 napon belül bejelenteni.

Ha a fogyatékossági támogatás iránti igényt elbírálták és a támogatást megállapították, a megállapítás időpontjától függetlenül a fogyatékossági támogatás az igény benyújtásának napjától jár. /Ez azonban nem lehet 2001. július 1-t megelőző nap./

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos eltartottak utáni családi adókedvezmény

Magasabb összegű családi adókedvezmény vehető igénybe a súlyosan fogyatékos eltartott esetében.

Súlyosan fogyatékos eltartott az a személy, aki után magasabb összegű pótlékot folyósítanak, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő személy is, abban a háztartásban, ahol ellátásáról folyamatosan gondoskodnak.

A családi kedvezmény mértéke havonta és eltartottakként súlyosan fogyatékos eltartott esetében 2000-ben 3.400 Ft.

A fogyatékos eltartott személy esetében a családi kedvezményt az a szülő, nevelő szülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, akinek a részére a magasabb összegű családi pótlékot folyósítják.

A rokkantsági járadékban részesülő eltartott után járó kedvezményt az eltartott ellátásáról folyamatosan gondoskodó és vele egy háztartásban élők egyike érvényesítheti akkor, ha az adóbevallásában az eltartott magánszemély adóazonosítójelét vagy természetes azonosítóit feltünteti.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos személyek adókedvezménye

Adózás szempontjából súlyosan fogyatékos személynek tekintendő az, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő betegségekben szenved, vagy rokkantsági járadékban részesül.

Az adó métékét havi 1.500 Ft-tal lehet csökkenteni mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább 1 napig fennállt. Az adóévben legfeljebb 18.000 Ft-tal lehet csökkenteni az adó mértékét.

A kedvezményt a súlyosan fogyatékos személy a saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból vonhatja le. Az adókedvezmény az önálló, nem önálló vagy egyéb jogcímen megszerzett összevonás alá eső jövedelmek utáni adóból is megilleti a súlyosan fogyatékos személyt.

A súlyosan fogyatékos személy köteles orvosi igazolást kérni, amelyet köteles megőrizni. Amennyiben az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, úgy nem kell a következő adóévben új igazolást kérnie.

Az egészségkárosodás minősítése a 87/1983.(XII.27.)MT rendelet, a 15/1990.(IV.23.)SZEM rendelet és a 164/1995.(XII.27.)Korm. rendelet alapján történik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos személyek gondozóháza

A gondozóházban azok a fogyatékos személyek helyezhetôk el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

A fogyatékos személyek gondozóháza olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, ahol a gondozottak elhelyezésére legfeljebb egy évig kerülhet sor.

A határidő eltelte után az intézmény vezetője megvizsgálja, hogy a gondozott személy családi környezetébe visszahelyezhető-e, illetve ellátása más, személyes gondoskodás útján biztosítható-e.

Ha a jogosultat más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője a gondozottat tájékoztatja. Az új intézménybe történő elhelyezésig a jogosult ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani.

Ha a gondozott családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos személyek nappali intézménye

A fogyatékos személyek nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékos személyek napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma.

Rendkívül indokolt esetben gondozható az intézményben az a személy is, akire nézve szülôje vagy más hozzátartozója gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

Az intézményébe az ellátottakat csak próbaidővel veszik fel. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet.

Nem gondozható az intézményben az a személy, aki

  • veszélyeztető magatartást tanúsít,
  • önálló helyzetváltoztatásra még segédeszközzel sem képes,
  • önellátásra nem képes,
  • orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.

Továbbá az a gyermek sem, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos személyek otthona

A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

Az intézményben elkülönítetten szervezik meg a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozásal párhuzamosan biztosítják a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy szervezik meg, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. Az elhelyezettek részére biztosítják - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás- illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.

Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére

Lakóotthonok

A lakóotthon nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény. Az itt élők részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátási képességüknek megfelelő ellátást biztosítanak.

A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki

  • önmaga ellátására részben képes és
  • lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

A lakóotthonok típusai a következők:

  • a pszichiátriai betegek lakóotthona,
  • a fogyatékos személyek lakóotthona.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Fogyatékos gyermekek tankötelezettsége, oktatása

Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülője, gyermeke állandó lakóhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek olyan nevelési-oktatási intézménybe iratható be, amely rendelkezik a sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. Ha a tanuló a tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, a szakértői véleményben meg kell határozni - a tankötelezettség fennállása alatt - a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlődését. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői bizottság dönt.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

Vissza az oldal elejére


Gondnokság

A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.Méhmagzat részére a gondnokota gyámhivatal rendeli ki.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik.

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot a gyámhivatal rendel ki.

A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.

Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,

  • ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá
  • ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
  • Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok.

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Vissza az oldal elejére


Hadkötelezettség

Tájékoztató a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényről
Az Országgyűlés a címben szereplő törvényeket 2004. november 8-ai ülésnapján fogadta el. A törvények 2005. január 1-jén lépnek hatályba.
A kormány programja szerinti önkéntes haderő kialakítása (békében csak önkéntes alapon lehet teljesíteni katonai szolgálatot, de ha a haza veszélybe kerül, akkor újra kell teljesíteni katonai szolgálatot hadkötelezettség alapján) szükségessé tette az Alkotmány módosítását, illetőleg a védelmi felülvizsgálat által indokolt változásokat is figyelembe véve a Hvt. hatályon kívül helyezése mellett a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló új törvény (új Hvt.) kiadását.

Vissza az oldal elejére


>Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre.

Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon

  • a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú,
  • " a rendszeres szociális segélyben részesülő 67 %-os munkaképesség csökkent személy, illetve a vakok személyi járadékában részesülő személy,
  • a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,
  • a sorkatonai családi segélyben részesülő,
  • a központi szociális segélyben részesülő,
  • a rokkantsági járadékos,
  • az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
  • az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékbanrészesül.

A települési önkormányzat képviselő-testülete a fentiekben felsorolt jogosultakon kívül méltányosságból annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

A települési önkormányzat jegyzője normatív alapon közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

Az igazolványt a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző állítja ki.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


A családi pótlék havi összege

(a családok támogatásáról szóló módosított 1998. évi. LXXXIV. tv. (Cst.) 11.§ alapján)
a)egygyermekes család esetén 11 000 Ft,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén12 000 Ft,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft,

d)két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként14 000 Ft,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként15 000 Ft,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a Cst. 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után
21 000 Ft,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után
23 000 Ft,

Vissza az oldal elejére


Nevelési tanácsadó

A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.

A nevelési tanácsadó véleményét lehet kérni

  • a tankötelezettséghez szükséges fejlettség elérésének megállapításával,
  • az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel,
  • a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek, tanuló családi, óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos ügyekben.

A nevelési tanácsadóban a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar meglétének a vizsgálata a szülő vagy a gyámhatóság kérésére indul.

A szülő, ha gyermeke nem járt óvodába, abban az évben, amelyben eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban el kell vinnie a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermek, testi, érzékszervi, értelmi beszéd- vagy más fogyatékos, és javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményét és a rendelkezésre álló egyéb iratokat megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

A szakértői véleményt a nevelési tanácsadó átadja a szülőnek, továbbá megküldi a nevelési-oktatási intézménynek.

Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson és tankötelezettségét azért nem tudta megkezdeni, mert nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az óvoda vezetője visszavonhatja az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést, és felhívja a szülőt, hogy gyermekét írassa be az óvodába.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

Vissza az oldal elejére


Nyugdíj / baleseti rokkantsági

Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen

  • nem rendszeresen dolgozik, vagy
  • keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően

  • a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét - szilikózis miatt az ötven - százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,
  • a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
  • az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege az előzőekben ismertetett rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas munkaképesség-csökkenése a hatvanhét - szilikózis miatt az ötven - százalékot már nem éri el.

Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Vissza az oldal elejére


Nyugdíj / rokkantsági

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

  • egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,

  • a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
  • rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.
  • Az öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.
  • A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
  • 22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
  • 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
  • 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
  • 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
  • 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
  • 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
  • 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.
  • Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.
  • Az a rokkant, aki

a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi,

1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi

  • szolgálati idővel rendelkezik,rokkantsági résznyugdíjra jogosult.
  • A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
  • Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
  • Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.
  • Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik,
  • vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.
  • A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.
  • Ha az igénylő végkielégítésben részesült, a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága a végkielégítéssel meghosszabbodott biztosítási idejének napját követő napon nyílik meg.
  • A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően

a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,

a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

  • A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb az előzőekben ismertetett rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset harminchárom, harmincnyolc, illetőleg negyvenhárom százalékánál.
  • A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
  • A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos.
  • A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

A 2009. január 1-je előtti időponttól megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege évenként a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően évenként egyszer, január 1-jétől emelkedik.

Az igényt az e célra rendszeresített nyomtatványon a megyei (fővárosi) Nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani, az orvosi feltételek elbírálását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete illetékes bizottsága végzi, jogosultság esetén a határozattal megállapított ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Vissza az oldal elejére


Pszichiátriai betegek otthona

A pszichiátriai betegek otthonában azoknak a személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akik számottevő pszichiátriai kezelést nem igényelnek, nem veszélyeztető állapotúak, viszont önálló életvitelre nem képesek és állandó intézeti gondoskodást igényelnek.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget látják el, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.

Az intézményben a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Pszichiátriai betegek otthona

A pszichiátriai betegek otthonában azoknak a személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akik számottevő pszichiátriai kezelést nem igényelnek, nem veszélyeztető állapotúak, viszont önálló életvitelre nem képesek és állandó intézeti gondoskodást igényelnek.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget látják el, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód.

Az intézményben a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Rendszeres szociális járadék

Rendszeres szociális járadékra jogosult az a személy, aki a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, 50 %-os munkaképesség-csökkent, de rehabilitációs munkahelyet nem tudnak számára biztosítani, továbbá munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, továbbá állandó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.

Összege: az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében 2000-ben havi 15.050,- forint, egyéb esetekben 2000-ben havi 12.900,- forint.

8/1983.(VI.29) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális elltásáról.

Vissza az oldal elejére


Rendszeres szociális segély

A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki

  • a 18 életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve a vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül

feltéve, hogy családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át .

Havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2000-ben 13.280,- Ft).

A kérelmet a települési önkormányzathoz (polgármesteri hivatal) kell benyújtani.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Rokkantsági járadék

Aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és nyugellátást, beleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.

A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

83/1987. (XII.27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról

Vissza az oldal elejére

Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei

A közlekedési kedvezményekre jogosult az a súlyosan mozgáskorlátozott személy, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tarózkodási hellyel rendelkezik és magyar állampolgár, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vagy a magyar hatóságok által menekültként lett elismerve.

Nem veheti igénybea kedvezményeket azonban az a súlyosan mozgáskorlátozott személy, aki ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs intézményi ellátásban részesül, kivéve a mozgásfogyatékosok rehabilitációs intézményében élő súlyosan mozgáskorlátozott személyt.

Az életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbeteg, akinek szállítása csak mentőjárművel biztosítható, szintén nem kérheti a kedvezmények megállapítását.

A kedvezmények fajtái:

Személygépkocsi szerzési támogatás

Átalakítási támogatás

Közlekedési támogatás

Parkolási engedély

A közlekedési kedvezményeket (a parkolási díj kivételével) csak a súlyos mozgáskorlátozott veheti igénybe, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindnkori legkisebb összegének kettő és félszeresét. (2000-ben 41.500 Ft.)

A szerzési támogatás

  • a belföldi kereskedelmi forgalomban történő 2 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, (segédmotoros rokkantkocsi), illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtésú kerekesszék (kerekesszék) vásárlása esetén a vételárhoz,
  • a Szociális és Családügyi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről behozandó személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi, vagy kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

A külföldről behozandó személygépkocsi esetében a kérelemhez a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője által kiállított utalvány másolatát csatolni kell.

Mértéke a vételár, illetve a vám- és általános forgalmi adó együttes költségének 60 %-a, legfeljebb azonban 300 000,- forint.

Szerzési és átalakítási támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható.

Szerzési támogatásra való jogosultság annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg

  • aki érvényes vezetői engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén járművezetői engedéllyel - rendelkezik, vagy alkalmasságát a szakértő szerv megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja, valamint
  • a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.

A fentieken túl szerzési támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek

  • aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek rendszeres intézményi ellátása, gyógykezelése vagy tanulói jogviszonyának fenntartása miatt indokolt, valamint
  • aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és
  • aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.

1998. január 1-jétőlgépjárműszerzési támogatásra való jogosultsága annak a gépjárművezetésre alkalmatlan súlyos mozgáskorlátozott személynekis megállapítható,akinek szállítását a vele legalábbegy éve közös háztartásban élő gyermeke, vagy testvére vállalja.

További feltétele, hogy a jogosultság ilyen módon csak annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, akinek a gépjármű használat munkaviszony, vagy tanulói jogviszony fenntartásához szükséges.

Az átalakítási támogatása személygépkocsinak a vezetés feltételeként előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezés felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás.

Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30000,- forint.

A közlekedési támogatása súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.

Alapösszege 7000,- Ft/év. Ha az 1-62 év között a súlyosan mozgáskorlátozott személy tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, akkor ennek 3,5 - szeresét, egyébként az alapösszeget kapja. A 62 éven felüli mozgáskorlátozott személyek az alapösszeget kaphatják meg. Amennyiben a súlyosan mozgáskorlátozott személy kiskorúak eltartásáról gondoskodik, úgy további 3500,- forint támogatást kaphat.

A parkolási engedélya közuti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.15.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít.

Parkolási engedély a tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő súlyos mozgáskorlátozott személynek is kiadható.

A súlyos mozgáskorlátozott személy kérelmére a települési önkormányzat jegyzője parkolási engedélyt állít ki, függetlenül attól, hogy a kérelmező rendelkezik-e személygépkocsival vagy sem.

A parkolási engedély érvényessége a kiállítás, illetve az érvényesítés időpontjától számított három év.

A kedvezmények iránti kérelmet a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig. Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, a kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.

Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.

Az utalvány kiállítása előtt megvásárolt, illetőleg átalakított személygépkocsi esetén a támogatás nem folyósítható.

164/1995.(XII.27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről
 

Vissza az oldal elejére


Személyi igazolvány

Az állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadását bármely körzetközponti jegyző hivatalában (okmányiroda) lehet kérni.

A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen jár el.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül.

Az egészségügyi okból akadályozott kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is.

168/1999. (XI.24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról
 

Vissza az oldal elejére


Szenvedélybetegek nappali intézménye

A szenvedélybetegek nappali intézményében a szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzik.

Az intézményében elsősorban azokat a személyeket gondozzák,

- akiket szenvedélybetegségük miatt - korábban - fekvőbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak;

- akik az előzőekben megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorulnak.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Vissza az oldal elejére


Szociális foglalkoztató

A szociális foglalkoztatóban azokat a szociális támogatásra szorulókat foglalkoztatják akik:

-egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt nagymértékben(általában legalább 50%-ban) megváltozott munkaképességűek és megfelelő foglalkoztatásukat az illetékes helyi rehabilitációs bizottság biztosítani nem tudja;vagy

-idős koruk miatt nem foglalkoztathatók.

A foglalkoztató dolgozóit csak olyan munkával foglalkoztathatja, amelyet egészségi állapotuk romlása és testi épségük, valamint környezetük veszélyeztetése nélkül el tudnak végezni. Ennek érdekében biztosítani kell a dolgozók rendszeres és folyamatos orvosi ellenőrzését, az előírt időszakos orvosi vizsgálatok lefolytatását.

22/1983. (Eü.K. 22.) EüM - PM együttes utasítás a szociális foglalkoztatók szervezetéről és gazdálkodásáról
 

Vissza az oldal elejére


Táppénz

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a törvényben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Keresőképtelen:

  • aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
  • aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult,
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,
  • az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,
  • aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

  • egy éven át;
  • egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;
  • egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
  • háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
  • hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Az előzőektől eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a keresőképtelensége esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
 

Nem jogosult táppénzre az a személy, aki

  • az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg,
  • a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá.

A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett.

A táppénz összegét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg.

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 %-a.

Az OEP főigazgatója méltányossági jogkörében a biztosított részére akkor is engedélyezheti táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Vissza az oldal elejére


Utazási kedvezmények

1./Kedvezmények a közforgalmú vasutak vonalain

Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban

  • a 65. életéve betöltésétől a magyar állampolgár
  • a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, e szakvélemény bemutatásával a 2. kocsiosztályon.

A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity pótjegyre nem vonatkozik.

Korlátlan számú utazásra érvényes 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult

  • A legalább 3 gyermekkel utazó szülő azon gyermeke után (életkortól függetlenül), akire magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak;

Az a vak személy

  • aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján,
  • aki a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége érvényes arcképes igazolványával rendelkezik

Korlátlan számú utazáshoz 67,5%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult

  • a fogyatékosok nevelési-oktatási intézményében (a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott intézmény) bentlakó vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, óvodás, diák (függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt a nevelésben, illetőleg oktatásban) - a nevelési-oktatási intézmény igazolása alapján - a gyermek, óvodás, diák lakóhelye (tartózkodási helye) és az intézmény székhelye között.
  • a szociáis intézményben bentlakó gondozott lakóhelye és az intézet székhelye között.

A fentiekben meghatározott személyek legfeljebb két kísérője (szülő vagy megbízottja) az intézmény székhelye és a gyermek (óvodás, diák, gondozott) lakóhelye (tartózkodási helye) közötti utazás során, ha az intézmény igazolása szerint szükség van a kíséretre.

A kedvezmény - az intézmény igazolása alapján - megilleti a testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyt (gyermek, óvodás, diák, gondozott) meglátogató szülőt vagy hozzátartozót is az intézmény székhelye és a látogató lakóhelye (tartózkodási helye) között, ha az intézmény nem

a látogató munkahelyével azonos helységben van. Ezt a kedvezményt esetenként csak egy látogató veheti igénybe.

Korlátlan számú utazásra érvényes 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

  • a 75%-os vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja;
  • a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy.

2./ Kedvezmények a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben

Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak

  • a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá
  • a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, e szakvélemény bemutatásával.

Korlátlan számú utazásra érvényes 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult

  • A legalább 3 gyermekkel utazó szülő azon gyermeke után (életkortól függetlenül), akire magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak;

Az a vak személy

  • aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján,
  • a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége érvényes arcképes igazolványával rendelkezik

Korlátlan számú utazásra érvényes 67,5%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosultak

  • a fogyatékosok nevelési-oktatási intézményében (a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános és középiskola, szakiskola, diákotthon, kollégium, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, korai fejlesztést nyújtó intézmény, fejlesztő felkészítést biztosító intézmény) bentlakó vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, óvodás, diák (függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt a nevelésben, illetőleg oktatásban) - a nevelési-oktatási intézmény igazolása alapján - a gyermek, óvodás, diák lakóhelye (tartózkodási helye) és az intézmény székhelye között.
  • A fentiekben meghatározott személy legfeljebb két kísérője (szülő vagy megbízottja) az intézmény székhelye és a gyermek (óvodás, diák, gondozott) lakóhelye (tartózkodási helye) közötti utazás során, ha az intézmény igazolása szerint szükség van a kíséretre.
  • A kedvezmény - az intézmény igazolása alapján - megilleti a testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyt (gyermek, óvodás, diák, gondozott) meglátogató szülőt vagy hozzátartozót is az intézmény székhelye és a látogató lakóhelye (tartózkodási helye) között, ha az intézmény nem a látogató munkahelyével azonos helységben van. Ezt a kedvezményt esetenként csak egy látogató veheti igénybe.

Korlátlan számú utazásra érvényes 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosultak

  • a 75%-os vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja;
  • a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy.

3./ Kedvezmények az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. - Helyiérdekű Vasút) vonalain

Korlátlan számú utazásra érvényes 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult

  • A legalább 3 gyermekkel utazó szülő azon gyermeke (életkortól függetlenül), aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak;

Az a vak személy

  • aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján,
  • a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége érvényes arcképes igazolványával rendelkezik

Korlátlan számú utazásra érvényes - a díjszabási övezetektől függően átlagosan - 90%-os kedvezményű nyugdíjas havibérlet igénybevételére jogosult

  • rokkantsági járadékos;
  • a tartósan beteg testi vagy szellemi fogyatékos a 18. életéve betöltéséig, ha utána emelt szintű családi pótlék jár, a kifizetőhely igazolása alapján.

Korlátlan számú utazásra érvényes - a díjszabási övezetektől függően átlagosan - 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

  • a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkező vak tagja és egy kísérője. A kísérő csak a vak személlyel együtt történő utazása esetében jogosult a kedvezményre.

Korlátlan számú utazásra érvényes 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult

  • a 75%-os vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja;
  • a Siketek és Nagyothallók Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült;
  • a testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyt (gyermek, óvodás, diák, gondozott) meglátogató szülőt vagy hozzátartozót az intézmény székhelye és a látogató lakóhelye (tartózkodási helye) között, ha az intézmény nem a látogató munkahelyével azonos helységben van. Ezt a kedvezményt esetenként csak egy látogató veheti igénybe.

4./ Kedvezmények a személyhajózás és révközlekedés menetrend szerinti járatain (a szárnyashajó és a sétahajó kivételével)

Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult

  • a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, e szakvélemény bemutatásával.

Korlátlan számú utazásra érvényes 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosultak

  • a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkező vak tagja és egy kísérője. A kísérő csak a vak személlyel együtt történő utazása esetében jogosult a kedvezményre.
  • a 75%-os vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja;
  • a Siketek és Nagyothallók Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült.

5./ Kedvezmények a menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben

Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult

  • a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkező vak tagja;
  • a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, e szakvélemény bemutatásával.

Korlátlan számú utazásra érvényes 67,5%-os kedvezményű nyugdíjas bérlet igénybevételére jogosult

  • a rokkantsági járadékos,
  • a rokkantsági járadékban részesülő személynek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött házastársa (élettársa), ha a jogosultságot a rokkantsági járadékos igazolványának, illetőleg a házastárs (élettárs) személyi igazolványának felmutatásával igazolja,
  • a tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyatékos 18. életéve betöltéséig, ha utána emelt összegű családi pótlék jár, a kifizetőhely igazolása szerint,
  • a foglalkoztató székhelye szerint területileg illetékes önkormányzat a védőmunkahelyen foglalkoztatott, értelmi fogyatékos, ha ezt igazolja,
  • a munkaképtelen rokkant, ha ezt a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati hivatal igazolja,
  • a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkező hallássérült személy.

287/1997. (XII.29.) Kormányrendelet a közforgalmú személyszállítási kedvezményekről

Vissza az oldal elejére


Vakok személyi járadéka

A vakok személyi járadékára jogosult az a 18. életévet betöltött vak személy, aki látását tartósan (1 év), illetve véglegesen elvesztette. Kivételesen méltánylást érdemlő esetben, egyedi elbírálás alapján, a családban élő 18 éven aluli gyermek részére is megállapítható.

A jogosultságot a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) vezető szemész szakorvos bírálja el, felülvizsgálatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézeténél lehet kérni. Mérlegeléséhez a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének véleménye kell.

Az ellátást a szemész szakfőorvos szakvéleménye alapján a jegyző állapítja meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

2001. június 30-át követő időponttól vakok személyi járadéka nem állapítható meg.

2001. július 1-jétől a vakok személyi járadékára jogosult személy amennyiben egyidejűleg fogyatékossági támogatásra is jogosult lenne, a választása szerinti

ellátást fogja kapni.

1032/1971.(VII.14.)Kormányhatározat a vakok személyi járadékáról és a végrehajtására kiadott 6/1971. (XI.30.) EüM rendelet

Vissza az oldal elejére


Utazási költségtérítés

A fogyatékos gyermek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény és a fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

A felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a Szakértői Rehabilitációs Bizottság jogosult. A szolgáltatások igénybevételét az intézmény vezetője az utazási igazolványon igazolja.

A fogyatékos gyermeket és kisérőjét a közforgalmú személyszállítási, utazási kedvezményekről szóló 287/1997.(XII.29.) Korm. rend. alapján is megilleti kedvezmény. Ezért az utazási költségtérítés mértéke a viteldíj, és a biztosított kedvezmény különbözete.

1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbizosítás ellátásairól

Vissza az oldal elejére


Vámmentesség (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz)

Vámmentes a természetes személy részére érkező vagy általa behozott, gyógyszergyár vagy gyógyszertár által kiszerelt, bontatlan csomagolású gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz, a kezelőorvos által előírt mennyiségben.

Vámmentes a speciális diétát igénylő krónikus betegségben szenvedő személyek, illetőleg ezek szervezete részére gyógyászati célra behozott speciális gyógyhatású élelmiszer-készítmény, amelyet ilyen élelmiszergyártó üzem bontatlan csomagolásban küld be. Az ilyen speciális gyógyhatású élelmiszer-készítmény vámmentes vámkezeléséhez az illetékes kezelőorvos igazolása szükséges. Az említett szervezet részére történő behozatal esetén a vámkezeléshez csatolni kell a szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a vámmentesen kezelt élelmiszer-készítmény az arra rászoruló tagok részére kerül szétosztásra. A vámtörvény alapján gyógyszer és gyógyászati segédeszköz csak abban az esetben vámkezelhető, ha a vámáru tulajdonosa igazolja, hogy a gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre szüksége van. Ennek igazolására be kell mutatni a kezelőorvos által kiállított igazolást.

1995. évi C. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról

Vissza az oldal elejére


Védőmunkahely

Védőmunkahely a tizenötödik életévét betöltött, nagymértékben megváltozott munkaképességű személyek számára a munkáltatónál szervezett munkahely, ahol a munkavégzés sajátos feltételek között fokozott védelem, szükség esetén állandó felügyelet és irányítás mellett folyik.

Nagymértékben megváltozott munkaképességűnek az a személy minősül, aki

  • legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű és akinek az átlagos feltételek közötti megfelelő foglalkoztatását az illetékes helyi rehabilitációs bizottság biztosítani nem tudja,
  • enyhe vagy középsúlyos fokban értelmi fogyatékos,
  • vak vagy gyengénlátó,
  • súlyos fokban mozgáskorlátozott,
  • halmozottan fogyatékos.

A védőmunkahely vagy

  • családi hátterű, ha a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy számára életviteléhez, a közlekedéséhez a megfelelő segítséget a család biztosítja,
  • szociális intézeti hátterű - ha a segítséget az intézet nyújtja, de a foglalkoztatás a munkáltató telephelyén történik,
  • munkásszállás hátterű, ha a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy állandó szociális intézeti gondozást nem igényel és a lakóhelyétől (család vagy intézet) a munkahely nagyobb távolságra van.

A védőmunkahelyre való elhelyezés kérelemre történik. A kérelem előterjesztésére a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy vagy törvényes képviselője, az érintett nevelési-oktatási intézmény, gyermek és ifjúságvédő intézet, szociális intézet, a pályaválasztási tanácsadási tevékenységet végző intézmények, továbbá a vakok és gyengénlátók, az értelmi fogyatékosok, illetve a mozgáskorlátozottak érdekképviseleti szerveinek területileg illetékes képviselői, valamint az állandó lakóhely szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottság jogosult. A kérelmet a jegyző a helyi rehabilitációs bizottság véleménye alapján bírálja el.

12/1983. (XI.20.) EüM rendelet a védőmunkahelyek szervezéséről és működéséről

Vissza az oldal elejére


FOGYATÉKOSOK ESÉLYE KÖZALAPÍTVÁNY

A fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. számú törvény értelmében a Magyar Köztársaság Kormánya 1999. áprilisában létrehozta a Fogyatékosok Esélye Közalapítványt.

A Közalapítvány célja:

A Közalapítvány célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, társadalmi integrációjának elősegítése, a rehabilitációjukban közreműködők tevékenységének összehangolása és a tevékenység megismertetése, a rehabilitációs célú átképzések támogatása, szervezése.

A Közalapítvány az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el:

A fogyatékos személyek meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amelyik magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését. Ennek érdekében együttműködik a szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és egyéb területeken rehabilitációs tevékenységet végző intézményekkel.

Így különösen a módszertani intézményekkel és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, és a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben, illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben megjelölt intézményekkel és az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal.

a.) Figyelemmel kíséri ezen szervek tevékenységét, kidolgozza a velük való együttműködés formáit, a tapasztalatok és vélemények kicserélése végett szakmai fórumot működtet, közös programokat dolgoz ki a rehabilitációs tevékenység fejlesztése érdekében.

b.) A rehabilitáiós programokban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése során:

  • a fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek regionális, illetve területi koordinációjának biztosítása,
  • tanácsadó szolgálat működtetése a fogyatékos személyek számára a rehabilitációs szolgáltatások és ellátások elérhetőségéről, feltételeiről,
  • a rehabilitációra szoruló személyek képzését és átképzését folytató szervezetek pályázat keretében történő anyagi- és módszertani támogatása,
  • a rehabilitáció, a társadalmi beillesztés folyamatát elősegítő kiadványok, folyóiratok, útmutatók megjelentetése, illetve megjelenésük támogatása.

c.) A segédeszköz, valamint a segédeszköz ellátás-fejlesztés irányainak kidolgozása.

d.) A segítő (támogató) szolgálatok és azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása, figyelemmel az Európai Közösség fogyatékos személyekre vonatkozó politikájára, különös tekintettel a rehabilitációs tevékenységekre vonatkozó politikára, új innovatív programok kidolgozásának pályázati rendszerben történő támogatása.

e.) A rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása, felhasználva és adaptálva a külföldi tapasztalatokat.

f.) A szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok és információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik és segítőik tájékoztatása érdekében.

  • A közalapítvány támogatást csak pályázat útján adhat.

A közalapítvány kuratóriuma:

Elnök: Helesfai Katalin, a vak gyermekeket nevelő-oktató Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon igazgatója (Budapest),

Alelnök: Stollár János Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézetének igazgatója (Dunakeszi),

Tagok: Dr. Kulimann Lajos az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet igazgatója (Budapest-Budakeszi),

Dr. Kálmán Zsófia a Bliss Alapítván elnöke (Budapest),

Magyar Márta a siket gyermekeket nevelő-oktató Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon óvodai részlegének vezetője (Kaposvár),

Kajtárné Botár Borbála a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke (Budapest),

Szilasy Katalin a Fejér Megyei Rehabilitációs Intézet igazgatója (Polgárdi Tekerespuszta),

Dudák Lajos a Somogy Megyei Önkormányzat önkormányzati képviselője (Kaposvár),

Schiller-Kertész Tamás a RELABOR Rehabilitációs Célszervezet KFT ügyvezető igazgatója (Esztergom).

A közalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére 5 tagú Felügyelő Bizottság működik, tagjai egy-egy szaktárcát képviselnek:

Elnök: Dr. Sebes József (Oktatási Minisztérium)
Tagok: Kisgyörgyné Cziráki Andrea (Szociális és Családügyi Minisztérium)
Rosner Imre (Egészségügyi Minisztérium)
Tapolczai Gergely (Ifjúsági és Sportminisztérium)
Fábián Edit (Pénzügyminisztérium)

Vissza az oldal elejére

Országos Fogyatékosügyi Tanács

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján jött létre, azzal a céllal, hogy segítse a Kormányt a fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátásában.

Az 1999. január 19-én megalakult Tanács feladata, hogy

  • a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit véleményezze,
  • e csoportra vonatkozó döntésekre, programokra, jogi szabályozásra javaslatot tegyen,
  • ügyeiket érintő tevékenységek koordinálásában részt vegyen,
  • a fogyatékos személyek élethelyzetének alakulásáról rendszeresen tájékoztassa a Kormányt és
  • kísérje figyelemmel az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtását.

A Tanács eddigi legjelentősebb munkája az Országos Fogyatékosügyi Program körültekintő megalkotásában való részvétel volt. A Programot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében fogadta el az Országgyűlés. Célja, hogy bemutassa a fogyatékossággal élő népesség helyzetét, meghatározza a rehabilitációjukkal kapcsolatos feladatokat, a társadalmi szemlélet megváltoztatásához szükséges tennivalókat, a fogyatékos személyek életminősége javításának feltételrendszerét, segítse a társadalmi életben való aktív részvételüket, megszabja a közlekedés, oktatás, foglalkoztatás területén a társadalmilag elismert igényekhez igazított, célállapotban elérendő indokolt mértéket, mindezek teljesüléséhez szükséges tárgyi és pénzügyi feltételeket, forrásokat. A program végrehajtásához középtávú intézkedési terv készült [{2062/2000. (III. 24.) Korm. hat.}, amely ütemezi és konkrétan megfogalmazza a feladatokat és felelősöket.

Vissza az oldal elejére


AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS SORÁN FELHASZNÁLT HATÁLYOS JOGANYAG

TÖRVÉNYEK

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
1993. évi CX. törvény a honvédelemről
1995. évi C. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról
1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
1998.  évi  XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

RENDELETEK, HATÁROZATOK,

1032/
1971.(VII.14.) Korm. határozat a vakok személyi járadékának beve-zetéséről
6/
1971.(XI.30.) EüM rendelet a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971.(VII.14.) Korm. határozat végrehajtásáról
8/
1983.(VI.29.) EüM-PM  rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról
12/
1983.(XI.20.) EüM rendelet a védőmunkahelyek szervezéséről és működéséről
22/
1983.(Eü.K.22.) EüM-PM utasítás a szociális foglalkoztatók szervezetéről és gazdálkodásáról
83/
1987.(XII.27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról
168/
1999.(XI.24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról
14/
1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
164/
1995.(XII.27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről
287/
1997.(XII.29.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről

Az önkormányzatok jegyzői, képviselő testületei, illetve bizottságai a hozzájuk benyújtott írásbeli kérelmekről általában határozattal döntenek. Ezek a határozatok tartalmazzák a döntés indokolását és a fellebbezés lehetőségének helyét és idejét. (Hová és mennyi időn belül lehet fellebbezni és a fellebbezést hová kell benyújtani.)

Vissza az oldal elejére